Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének
11/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat
tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek  bérletéről, valamint a lakbértámogatásról

Hatályos: 2019. 05. 01-től

Dány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

 

Rendelet hatálya

 

1.§ A rendelet hatálya Dány Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

 

2.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.)  rendelkezései az irányadók.

 

Értelmező rendelkezések

 

3. §. E rendelet alkalmazásában:

 

1.) Szolgálati lakás: Dány Községi Önkormányzat által alapított és fenntartott, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a Dány községi Önkormányzat által működtetett intézménye(ek)ben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók részére fenntartott önkormányzati bérlakás.

 

2.) Rendőrségi szolgálati lakás: A Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság és Dány Község Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján a Gödöllői Rendőrkapitányság állományába tartozó és annak kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat ellátó személyek részére fenntartott önkormányzati bérlakás.

 

3.) Vendéglakás: Önkormányzat által szervezett programokra, ünnepségekre meghívott vendégek ( testvértelepülési delegációk) számára a képviselő-testület két lakást tart fenn.

 

4.) Szociális bérlakás: Az a lakás, amelynek lakbére úgy kerül megállapításra, hogy az fedezze az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának felújításának költségeit.

 

5.) Polgárőri Iroda: Dányi Polgárőr Egyesületnek ingyenesen átadott helyiség.

 

6.) Piaci alapon bérbe adott lakás: A szabadpiaci elvek és a nyereséges önkormányzati gazdálkodás szabályai szerint hasznosított olyan önkormányzati bérlakás, ahol a fizetendő lakbér teljes egészében fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit, és a lakbér ezen felül tartalmazza az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is. (Rákóczi utcai, Szőlő krt-i lakások)

 

7.) Család: A közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő hozzátartozók, illetve közeli hozzátartozók közössége.

 

8.) Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény alapján

 

9.) Hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény alapján

 

10,) Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján

 

11.) Félszoba: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján

 

12.) Szoba: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján

 

13.) Vagyon: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján

 

14.) Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján

 

15.) Kereső tevékenység: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján

 

16.) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján (továbbiakban: Szoc.tv.)

 

17.) Nem minősül jövedelemnek: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján

 

18.) Összkomfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján

 

19.) Komfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján

 

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái

 

4.§ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái:

• szolgálati lakás
• piaci alapon bérbeadott rendőrségi szolgálati lakás
• vendéglakás
• szociális bérlakás
• piaci alapon bérbe adott lakás

 

Dány község Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

5.§ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

/1/ A tulajdonosi hatáskör gyakorlásából a Képviselő-testület az alábbiakat adja át a polgármesternek:

• a lakásbérleti szerződés aláírása a bérbeadó részéről,
• a lakásba történő befogadás engedélyezését, a lakásbérlet megszüntetése, közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a megállapodás megkötése,

• lakáscsere esetén, az ahhoz történő hozzájárulás,
• lakásbérleti jog folytatásának elbírálása,
• albérletbeadáshoz történő hozzájárulás.

 

/2/ Az /1/ bekezdésben kapott felhatalmazást a rendeletben foglalt korlátozásokkal kell ellátni a hatáskör gyakorlónak.

 

6.§ A 5. § /1/ bekezdésében rögzített tulajdonosi-bérbeadói jogokat átadás alapján gyakorlók tevékenységükről a Képviselő-testületnek kötelesek a döntést követően beszámolni.

 

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET

A lakásbérlet létrejötte

 

7.§ /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett, vagy újonnan épült lakásokat:

a.)   alapellátási feladatokat szolgáló, közérdekű lakásigények kielégítésére

b.)   és a nem szociális bérlakásra pályázók részére kell fordítani.

 

/2/ A Képviselő-testület jogosult arra, hogy egyedi elbírálás alapján szociálisnak minősítsen valamely lakásigényt.

 

8. § Megüresedett vagy újonnan épült lakás bérletére kérelmet nyújthat be minden magyar és az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi /hontalan/ állampolgár.

 

9. §   Piaci alapú bérlakás iránt pályázatot nyújthat be, aki a kaució megfizetését vállalja.

 

10. § /1/ A kaució az önkormányzat bevételét képezi, mely a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén felhasználható:

• fennálló lakbérhátralék rendezésére,
• fennálló rezsiköltség-hátralék rendezésére
• a lakás megfelelő, rendeltetésszerű átadásához szükséges feltételek biztosítására, amennyiben a bérlő átadáskor ennek nem tesz eleget.

 

/2/ A kaució összege piaci alapú bérlakás esetén 400.000 Ft, egyéb lakás esetében nem kell kauciót fizetni. A kaució megfizetése az alábbiak szerint történik:

a) a kauciót a bérlő egy összegben fizeti meg a bérleti szerződés aláírásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat által megadott számlaszámra

b) amennyiben a bérlő az egyösszegű megfizetésre nem képes, és ezt a tényt a bérlakás iránti igényének benyújtásával egy időben jelzi, úgy a kaució megfizetésének módjáról és idejéről a képviselő-testület dönt.

 

      /3/ A szerződéskötést követően befizetett kaució összege az önkormányzat számláján marad akkor is, ha az önkormányzat hibájából a szerződéskötés után a bérlő nem tudja elfoglalni az általa kibérelt lakást. Amennyiben valószínűsíthető, hogy előreláthatólag 30 napig nem lehet beköltözni a bérleménybe, úgy a kérelmező másik lakást választ, vagy a Polgármesteri Hivatal visszafizeti kérelmező észére a kaució összegét.

 

11. § A lakás megüresedése, új lakások létesítése esetén a Képviselő-testület dönt arról, hogy a lakás(ok) a 7.§ /1/ bekezdésében foglaltak figyelembevételével milyen feltétellel adhatók bérbe.

 

12. § /1/ A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

 

1. a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait,
2. a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos leírását és alapadatait,
3. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának (időtartamának) pontos megjelölését,
4. a bérleti díj összegét, s megfizetésének módját, feltételeit
5. a rezsiköltség megfizetésének módját, feltételeit
6. a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,
7. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és következményeit,
8. a bérlakás életvitelszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket,
9. a jogviták eldöntésének lehetőségeit.

 

/2/ A bérleti szerződés közokiratba foglalva, közjegyző által jön létre. Amennyiben a szerződés létrejön és a bérlő beköltözés előtt nem vonja vissza kérelmét, úgy a közokiratba foglalás költségét (közjegyzői munkadíj) az önkormányzat, mint bérbeadó viseli. 

Amennyiben a bérlő szerződéskötést követően beköltözés előtt önhibájából visszalép a szerződéstől, a közjegyzői díj 100 %-át köteles az önkormányzat számlájára befizetni.

Ha a kérelmező nem fizeti be a közjegyzői díjat, akkor azt fizetési meghagyás formájában visszaköveteli az önkormányzat.

 

/3/ A bérlő által kezdeményezett szerződésmódosítás esetén felmerülő közjegyzői díjat a bérlő köteles viselni.

 

13. § /1/ A rendeletben alkalmazott fűtés és melegvíz tarifák a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016. (XII. 29.) NFM rendelet figyelembe vételével kerülnek számlázásra

 

/2/ A fűtés és melegvíz költség kiszámításának módját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

/3/ A fűtés és a hőmennyiség számítása kéttarifás rendszerben történik: alapdíj (használati melegvíz, fűtés és gáztűzhelyátalány) és hődíj alapján kerül felszámításra.

 

/4/ A 2118 Dány, Rákóczi u. 31-33. 9. ajtószám alatti 37,55 m2 alapterületű, és a 2118 Dány, Rákóczi u. 31-33. 10. ajtószám alatti 56 m2 alapterületű lakásokban villanytűzhely van, így gáztűzhelyátalány nem kerül felszámításra.

 

14. § /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és annak átminősítését követően  lehet bérbe adni.

Ilyen kivételes indok lehet  az önkormányzat  érdekeit szolgáló ellátás biztosítása.

 

/2/ Magánszemély részére az /1/ bekezdésben megfogalmazott engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha állami, önkormányzati, társadalmi szervezet, vagy gazdasági társulat a meghirdetett cél megvalósítására nem jelentkezik.

 

/3/ Bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és akkor használhatja más célra, ha az általa – lakásrészben – végzett tevékenység a lakosság alapellátásának kielégítését szolgálja.

 

/4/ A /3/ bekezdés alapján kiadott engedély nyomán a bérleti szerződést módosítani kell, vagy új szerződést kell kötni.

 

/5/ A lakásbérleti jog a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre, a közös helyiségekre terjed ki.

 

BÉRLŐK, BÉRLŐTÁRSAK

 

15. §   Bérlőtársi jogviszony csak a Ltv.-ben és e rendeletben  meghatározott esetben    létesíthető.

1. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással, bérleti joggal csak együttesen rendelkezhetnek, a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesen terhelik, illetve illetik őket.
2. A házastársak, az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető. Ha a házastársak, az élettársak a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, a szerződésmódosítás hatályba lépésének időpontjától kezdve számítanak bérlőtársaknak.
3. Az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben az élettársakkal közös kiskorú gyermekük is együtt lakik,és –a nem szociális alapon történő bérbeadást kivéve-az élettársak egyike sem rendelkezik a településen másik beköltözhető ingatlannal.

 

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

A lakás átadása

 

16. § /1/ A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

 

/2/ A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó által meghatalmazott személy és a bérlő is aláír.

 

/3/ A jegyzőkönyv az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv-ben foglalt tartalmi követelmények értelemszerű érvényesítése mellett feltétlenül tartalmazza:

1. a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
2. a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
3. közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
4. a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
5. az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.

 

/4/ A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.

 

 

/5/ A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

 

/6/ A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közüzemi szerződéseket (víz-, villany-, szemét-, gázszolgáltatásra) saját nevére megköti, és a szerződéseket bemutatja a bérbeadó képviselőjének. Amennyiben ezen  kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, a bérleti szerződést a bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.

 

17. § A szerződés megszűnésekor készülő jegyzőkönyvre a 16.§ /1/, /3/ bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

 

18. § A törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:

1. ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak bérbeszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet,
2. a bérlő kötelessége:

• az épület folyosó, közös helyiségeknek tisztán tartása
• háztartási szemétszállítás költségeinek megfizetése,
• az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztántartása az időjárási viszonyoknak megfelelően.

3. a lakbér határidőben történő megfizetése, a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra,
4. több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,
5. a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról,  a bérlő általi gondoskodás,
6. átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség, amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap.
7. a lakásban történő háziállat tartása.

 

19. § /1/ A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára.

 

/2/ A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

 

/3/ A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.

 

20. § /1/ A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása, stb.)

 

/2/ Bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

 

/3/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

 

/4/ Amennyiben az /2/ bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

 

21. § A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

 

Jogcím nélküli lakáshasználó

 

22. § /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója a bérleti jogviszony megszűnésétől a lakás bérbeadó részére történő átadásáig használati díjat köteles fizetni az alábbiak szerint:

a) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 0-6 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.

b) A jogcím nélküli használat 7-11 hónapig a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.

c) A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszerese.

 

/2/ A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés végrehajtását a közjegyzőtől a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadónak.

 

/3/ A bérlő özvegye, kiskorú gyermeke a bérlő halála után – a lakás szociális jellegének megtartása mellett, kérelemre – legfeljebb fél évig használhatja a szolgálati  lakást, a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában, abban életvitelszerűen lakott.

• a bérlő özvegye és kiskorú gyermeke az /3/ bekezdésben meghatározott időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

 

 

Befogadás lakásba

 

23.§ /1/ Az Ltv. 21.§ /2/ bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat tulajdonába lévő lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

Az írásbeli hozzájárulás megadására a polgármester jogosult az alábbi szempontok figyelembe vételével:

1. a kérelem írásban nyújtható be illetékmentesen
2. a kérelemben szerepelni kell a befogadni kívánt személy személyi adatinak és a befogadás konkrét okának
3. az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit.

 

/2/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz szintén a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A kérelemben a bérlőnek nyilatkozni kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

 

24. § /1/ Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez a bérbeadói hozzájárulást a polgármester adja meg.

 

/2/ A hozzájárulást igénylő beadványhoz a tartási szerződés egy példányát kell csatolni.

 

/3/ Az eljárás során a 23.§./2/ bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy:

1. környezettanulmány nélkül a hozzájárulást megadni nem lehet,
2. az eltartó(k) és eltartott(ak) kötelesek jövedelemigazolást benyújtani, amely 1 hónapnál régebbi  nem lehet.

 

/4/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén, vagy szolgálati lakásnál, vagy szociális bérlakásnál a lakásbérleti jogot érintő tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

 

25. § A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

• eltartó 14. életévét nem töltötte be,
• az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
• az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkantnyugdíjas stb.)
• a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul
• a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik
• a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

 

 

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNTETÉSE

Közös megegyezés

 

26. § /1/ Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.

 

/2/ A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.

 

27. § /1/ Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.

 

 /2/ A megállapodás tartalmazza:

1. felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
2. a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
3. a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
4. a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.

 

28. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

 

29. § Közjegyző előtt aláírt lakásbérleti szerződést követően a bérlő által történő visszalépés esetén a bérlő köteles visszalépéséről írásban nyilatkozatot benyújtani a bérbeadónak. Ebben az esetben a bérbeadó részéről nem szükséges a megszűnés írásba foglalása.

 

30.§  A jegyző köteles nyilvántartást vezetni azokról az önkormányzati tulajdonú lakásokról, helyiségekről, melyek ideiglenes elhelyezési kötelezettség teljesítése céljára rendelkezésre állnak.

 

A felmondás

 

31. § /1/ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.

 

/2/ A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 31.§ /1/ bekezdésének e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

 

32. § /1/ Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

 

/2/ Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

 

/3/ Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

 

/4/ A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

 

/5/ A felmondás az /1/ és /2/ bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a /3/ és /4/ bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

 

33.§ /1/ A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.

Közérdekűnek minősül, ha a lakást a bérbeadó;

1. át kívánja alakítani,
2. meg kívánja szüntetni,
3. le szándékozik bontani, vagy,
4. szolgálati lakássá kívánja minősíteni.

 

/2/ A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan kitűnik a felmondás oka, az időpontja. Tartalmazza az írásbeli felmondás azt a javaslatot, hogy a bérbeadó:

1. a bérlőnek felajánl-e, és hol található és milyen minőségű cserelakást , illetve,
2. az új bérleti szerződés feltételeit.

 

34. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban indokolás nélkül is felmondhatja. Ebben az esetben a felmondási idő legalább három hónap.

 

A lakbérek mértéke, a külön szolgáltatások díja

 

35. §  /1/  A Dány Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások bérleti díjai a következők:

 

Szolgálati lakás:

            összkomfortos:                                                           560 Ft/m²/hó

            komfortos:                                                                 520 Ft/m²/hó

 

Piaci alapon bérbeadott rendőrségi szolgálati lakás:

            összkomfortos:                                                           830 Ft/m²/hó

 

Piaci alapon bérbe adott lakás

            összkomfortos:                                                           830 Ft/m²/hó

 

/2/ A bérleti szerződés értékkövető klauzulát tartalmaz, mely szerint évente a bérleti díj – a bérleti szerződés módosítása nélkül – a mindenkori inflációval emelkedik. A (3) bekezdés szerinti emelkedés mértékéről a bérbeadó a bérlőt minden év  március 15-ig tájékoztatja  levélben. Egyéb, soron kívüli emelés esetén is levélben történik a bérlő értesítése.

 

/3/ 10 %-os lakbérkedvezményben részesülnek a 41. § a)-d) pontjában felsoroltak.

 

Lakásbérleti szerződés írásba foglalása

 

36. § /1/ A határozatlan időre szóló bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglaltaknak, mely okirat elkészíttetésére és aláírására a polgármester jogosult.

 

/2/ Az a bérlő, aki nem vállalja a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés aláírását, nem vállalja a bérleti szerződés bérbeadó általi meghatározott feltételeket, azzal szemben a bérleti szerződés (használati szerződést) haladéktalanul - azonnali hatállyal - megszüntetésre kerül.

 

Bérlemények energetikai tanúsítványa

 

37. § A bérleti jogviszony tárgyát képező bérlemények  energetikai tanúsítvánnyal rendelkeznek.

 

A lakások és helyiségek nyilvántartása

 

38. §  /1/ A Dányi Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja  az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását végzi.

 

/2/ A nyilvántartás a helyi sajátosságoknak és követelményeknek, illetve technikai feltételeknek megfelelve az alábbi adatokat  tartalmazza:

a) a lakások és helyiségek pontos nyilvántartási és műszaki adatait valamint állapotukat,

b) a lakások és helyiségek pontos pénzügyi nyilvántartásbeli és a helyben szokásos forgalom-

     hoz igazodó becsült forgalmi értékét,

c) a lakások és helyiségek bérlőinek adatait,

d) a lakásokra vonatkozó rendelkezési korlátozásokat, (pl. építési-, elidegení-

    tési-, terhelési tilalom; elővételi jog; jelzálogjog, stb.).

 

/3/ A nyilvántartáshoz minden esetben csatolni kell a megkötött bérleti szerződés, illetve az azt módosító szerződés 1-1 példányát, továbbá a szerződés megszűnését alátámasztó írásos dokumentum egy példányát.

 

A lakásigény benyújtásának szabályai

 

39.§ /1/ Az önkormányzati bérlakások jegyzéke nyilvános adat.

 

 /2/ A jegyzékben szereplő valamely lakás megüresedését követően, vagy már azt megelőzően - amennyiben a bérbeadó pontos információkkal rendelkezik a lakás bérbeadhatóságának várható időpontjáról - a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény nyilvános közzétételéről a jegyző gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján, valamint a honlapon.

 

/3/ A hirdetménynek minimálisan a következő információkat kell tartalmaznia:

- a bérlakás műszaki jellemzőit,

- a bérlakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

- a fizetendő lakbér mértékét,

- a bérlakás megtekintésének lehetséges időpontjait,

- a megkötendő bérleti jogviszony időtartamát.

 

40. § /1/A megüresedett vagy újonnan épült önkormányzati lakás bérletére igényt nyújthatnak be a polgármesteri hivatalhoz a 8. §. és 9. §-ban meghatározottak.

 

/2/ Az igénybenyújtás illetéktől és eljárási díjtól mentes.

 

/3/ Igénybejelentés során a kérelmező az írásban benyújtott kérelme mellé csatolja havi jövedelméről szóló igazolást (több munkaviszonyban álló esetén a családtagok jövedelemigazolását), továbbá nyilatkozik, hogy rendelkezésére áll a kaució összege.

 

/4/ Az igénylők nyilvántartásba vétele nem jelenti a bérbeadói jogok gyakorlásának kötelezettségét, a lakásigény azonnali elbírálására.

 

/5/ Az igénylők nyilvántartásának módszerét, formáját a jegyző határozza meg.

 

/6/ A bérlő kijelölésről a képviselő-testület dönt.

 

Kedvezményezettek köre

 

41. §  Szolgálati lakás közérdekből annak a 40. §-ban meghatározott feltételeknek eleget tevő személynek adható bérbe, aki:

a) az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett valamely költségvetési szervének  dolgozója (függetlenül attól, hogy foglalkoztatására főszabályként a Köztisztviselők, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, vagy a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni) vagy

b) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szervezetnél áll munkaviszonyban, vagy munka

végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

c) a Gödöllői Rendőrkapitányság kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat lát

el a községben, vagy

d) a helyi közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális feladatok ellátásban vesz részt, vagy

e) a képviselő-testület határozatba foglalt álláspontja alapján a helyi társadalom  fejlődését     szolgáló jelentős közérdekű tevékenységet lát el a településen.

 

42. § A 41. §-ban felsorolt esetekben bérleti szerződés a szerződéskötés alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony, illetve közérdekű tevékenység megszűnésének napján szűnik meg.

 

43. § A foglalkoztatási jogviszony, illetve a közérdekű tevékenység megszűnését megelőzően is megszűnik a szolgálati  lakás bérlőjének bérleti szerződése, ha a bérlő, illetve annak házastársa, élettársa olyan helyi lakásban szerez részbeni vagy teljes tulajdonjogot, amely műszaki állapota és jogi helyzete alapján alkalmas a bérlő és a vele együtt élő személyek beköltözésére. A bérleti szerződés ilyen esetben a tulajdonjog bejegyzésének napján szűnik meg.

 

44. § A szolgálati lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

 

45. § A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

 

Piaci alapon bérbe adott lakás

 

46. § A képviselő-testület a piaci alapon meghatározott lakbérű lakások esetében olyan lakbért állapít meg, amely fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségét, és ezen felül tartalmazza a képviselő-testület által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.

 

47. § A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetében a lakbér mértéke a bérlakás felépülését követő első évben nem lehet kevesebb, mint az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.

 

48. § Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-át, a 2 % fölötti lakbérbevétel hányad kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására, felújítására fordítható, míg a 2 % alatti lakbérbevétel hányad kizárólag a kalkuláció alapjául szolgáló bérlakás működtetésére, karbantartására, valamint felújítására használható fel, hivatkozva az Lt. 34. § (5) bekezdésére, mely szerint a lakbérek megállapításánál az önkormányzat nyereséget képez.

 

49. § A lakásigények elbírálásakor a képviselő-testület előnyben részesíti:

a) mindenekelőtt a fiatal házaspárokat, különösen, ha már gyermeket is nevelnek

b)  azt a nagykorú személyt, aki a kérelem benyújtásakor a falu közigazgatási területén lakó-

hellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és legalább két éve életvitelszerűen ott is

lakik.

c) aki vállalja az önkormányzat által kért, a lakásbérleti szerződésből fakadó bérlői kötelezett-

ségek biztosítására szolgáló kaució megfizetését.

 

A lakásfenntartási támogatás szabályai

 

50. § A lakásfenntartási támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a szociális bizottság hatáskörébe tartozik.

 

51. §. Önkormányzati lakásban ( kivéve a piaci alapú bérlakást) lakó bérlő a Szoc. tv 45. § (1) bekezdés a) pontja valamint a  pénzbeli és természetben nyújtott szociális, és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján lakásfenntartási támogatásra lehet jogosult.

 

52. § A megállapított lakásfenntartási támogatás beszámításra kerül a fizetendő lakbér összegébe, így a bérlő a lakásfenntartási támogatás összegével csökkentett lakbért köteles megfizetni a bérbeadó részére.

 

53. § /1/ A lakásfenntartási támogatás a bérlőt mindaddig megilleti míg a bérleti jogviszonya fennáll és a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó feltételeknek megfelel.

 

/2/ Amennyiben a család jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás miatt a bérlő már nem jogosult a lakásfenntartási támogatásra, a bérlő köteles a változást követő 7 naptári napon belül írásban értesíteni a bérbeadót a jövedelmi helyzetében bekövetkezett változásról.

 

/3/ A lakásfenntartási támogatásra jogosító feltételek meglétét a szociális bizottság  hivatalból felülvizsgálja.

 

/4/ Ha a bizottsági felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, a bérlő köteles 30 napon belül egy összegben visszafizetni a bérbeadó számára a jogosulatlanul igénybe vett lakásfenntartási támogatást.

 

54. § A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére a bérlő a két hónapon túli közüzemi vagy lakbérhátralékát nem rendezi.

 

Adatvédelmi rendelkezések

 

55. § /1/ A bérbeadó képviselői kötelesek az önkormányzati lakások bérbeadása során tudomásukra jutott személyi adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelni.

 

/2/ Az önkormányzati bérlakások bérletével kapcsolatos - az érintett állampolgárokra vonatkozó - adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése érdekében felhasználhatók.

 

/3/ A statisztikai adatszolgáltatás során a lakások bérletére vonatkozó adatok csak személyazonosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra.

 

Záró rendelkezések

 

56. §. /1/ Ezen rendelet 2019. május 1-ével lép hatályba.

 

/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről, valamint a lakbértámogatásról szóló többször módosított            28/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.

 

/3/ A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatba lévő ügyekre is alkalmazni kell.

 

 

 

 

            Gódor Lajosné                                                           Pervainé Hangodi Ágnes

             polgármester                                                                           jegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetve:

2019. április 29.

 

 

 

Pervainé Hangodi Ágnes jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. sz. melléklet

a 11/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

 

 

1. Alapdíj (fix költségek):

 

A használati melegvíz (Hmv) szolgáltatás alapdíja:             1500 Ft/lakás/hó

A fűtés alapdíja:                                                                        20 Ft/lm3

Gáztűzhely átalányköltsége:                                                   450 MJ/hó

                                              

 

2. Hődíj (Hd):

 

a) 1-1 háztömbre (külön Rákóczi utca, külön Szőlő krt.) vonatkozóan:

 

Hd: a gázszolgáltató által leszámlázott gázmennyiség hőértéke (Tgh), illetve az alapdíjak összegéből számolt hőértékének (Summa ad) a különbsége

 

Képlet:

 

Hd = Tgh – Summa ad

 

 

 

b) 1-1 lakásra vonatkozóan:

 

Képlet:

 

Hd = 1 lakás hőmennyisége arányosítva a fogyasztásmérőkön leolvasott összeggel