Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2011 (X.28.) sz. rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi
jogok gyakorlásának szabályairól

 

 

Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A§ (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108.§ (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

 

1.§
A szabályozás célja

 

A szabályozás célja Dány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzése, illetve hatékony hasznosítása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, s ezáltal az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.

 

2.§
A rendelet hatálya

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve a jövőben   tulajdonába kerülő

a/ ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b/ tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve nonprofit társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólió vagyon).                                                               

 

(2) E rendelet az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgyakkal kapcsolatban tartalmazza mindazokat a gazdálkodási szabályokat, amelyeket a jelen rendeletnél magasabb szintű jogszabályok nem szabályoznak.

 

(3) Ez a rendelet szabályozza az Önkormányzati vagyon gyarapításának szabályait, ideértve az Önkormányzati tulajdon tárgyain megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek Önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékét növeli, vagy használhatóságát javítják.

 

 

 

 

 

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a/ az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint

b/ a vásárokról és a piacokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ünnepi vásár és piac fenntartására, az árusítóhelyek hasznosításával kapcsolatos feladatokra.

 

(5) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha

a/ az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek megszerzéséről és elidegenítéséről, a pénzeszközökkel történő gazdálkodásról, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedéséről és mérsékléséről,

b/ a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet a közterületek hasznosításáról eltérően nem rendelkezik.

 

3.§
Az önkormányzati vagyon

 

(1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) a 2.§ (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

 

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll.

 

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyontárgyak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – forgalomképesek.

 

(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény illetve e rendelet állapítja meg. Törzsvagyonba tartozó vagyontárgynak az az önkormányzati vagyontárgy nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

 

4.§
A törzsvagyon vagyontárgyai

 

(1) Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyontárgyai:

a/ a helyi közutak és műtárgyaik,

b/ a terek és parkok,

c/ a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d/ a levéltári anyagok, valamint

e/ mindazon vagyontárgyak, amelyeket törvény annak nyilvánít.

 

(2) Az önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyai:

a/ a közművek,

b/ az önkormányzati intézmények, költségvetési szervek használatában lévő épületek és középületek,

c/ a műemlékek,

d/ a védett természeti területek,

e/ a muzeális emlékek, valamint

f/ mindazon vagyontárgyak, amelyeket törvény annak nyilvánít.

 

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, vagyontárgyait e rendelet 1. számú melléklete, tartalmazza.

 

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, közalapítványba, nonprofit társaságba, gazdasági társaságba történő bevitelének és egyéb hasznosításának feltételeit törvény, valamint e rendelet határozza meg. A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, közalapítványba, nonprofit társaságba, gazdasági társaságba történő bevitele és egyéb hasznosítása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

 

(5) Önkormányzati intézmény elhelyezését szolgáló ingatlan nem idegeníthető el, amíg intézményi elhelyezésre, vagy célokra használják.

 

(6) Nem idegeníthetőek el azok az önkormányzati ingatlanok, amelyeket településrendezési terv szerint távlatilag közcélokra kell felhasználni, így különösen a tervezett közút, közparkoló, közpark célú területek, illetve intézmény elhelyezéséhez kijelölt ingatlanok.

 

(7) A Képviselő-testület – az Ötv. 79.§-ban és a jogszabályokban foglalt korlátozások keretei között – az egyes vagyontárgy hasznosításáról hozott döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy – forgalomképességét is érintő – e rendelet szerinti besorolását e rendelet mellékletének módosításával megváltoztathatja.

 

(8) Az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozott forgalomképessége megszűnik, amennyiben

a/ jogszabály alapján lefolytatott telekalakítási eljárás során közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve

b/ a telekalakítás során hozott határozat végrehajtása érdekében az érintett tulajdonosok megállapodása alapján az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképessé válik.

 

(9) Az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozott forgalomképessége megszűnhet – jogszabályban foglalt eljárás szerint végrehajtott – funkcióváltás, valamint az önkormányzati intézmény, költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén.

 

5.§
Vagyonkimutatás

 

(1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és/vagy mennyiségben.

 

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és a kimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott adatokkal.

 

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon – és forgalomképes vagyon – ezen belül ingatlan vagyon, ingó vagyon, vagyoni értékű jogok és forgalomképes portfolió vagyon – bontásban veszi számba, továbbá tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket. A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportokon belül a 4.§ (1)-(2) bekezdéseiben szereplő felosztás szerint az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével kell szerepeltetni, külön jelezve, ha az ingatlan valamely önkormányzati intézmény vagy szerződés alapján más használatában van.

 

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési zárszámadáshoz csatolva kell minden évben a Képviselő-testületnek bemutatni tájékoztatásul.

 

(5) A vagyonkimutatás szerkezetét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

 

(6) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. írja elő, a vagyonkimutatásért és az alapjául szolgáló nyilvántartások vezetéséért az Önkormányzat a felelős.

 

 

 

6.§
A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

 

(1) Az Önkormányzatot – az Ötv.-ben és az egyéb jogszabályokban foglalt korlátozások keretei között – megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

Dány Község Önkormányzatának tulajdonáról a képviselő-testület rendelkezik, továbbá a képviselő-testület hoz döntést az önkormányzati vagyon gyarapításáról.

 

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

 

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyainak kezelését jogszabály alapján illetve vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő a tulajdonos nevében jogszabály, valamint eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonosi a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

 

(4) A polgármester az e rendelet alapján átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről rendszeresen, a döntést követő első rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet szabályai szerint.

 

(5) Az Önkormányzat feladata a vagyon nyilvántartása, az ingatlanvagyon kataszter vezetése, a vagyonkimutatás elkészítése, az adatszolgáltatás a vagyonról és annak tárgyairól, valamint a tulajdonosi vagyongazdálkodási és vagyongyarapítási ügyekben a tulajdonosi döntések szakmai előkészítése és a végrehajtás során a szakmai közreműködés.

 

 

7.§
Az önkormányzati vagyon értékének és
a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása

 

(1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, míg a portfólió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

 

(2) Az önkormányzati ingatlan vagyon és portfolió vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

 

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 3 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés, illetve üzleti értékelés, úgy a vagyontárgy értékének megállapításához annak aktualizált változata is elfogadható.

 

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha az értékesítés, illetve egyéb módon történő hasznosítás és megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett értékesítéshez, illetve egyéb módon történő hasznosításhoz és megterheléshez. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (együttes értékesítés, egyéb módon történő hasznosítás és megterhelés), az értékhatár maghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Együttes értékesítésnek, egyéb módon történő hasznosításnak és megterhelésnek minősül, ha a vagyontárgyak értékesítése, egyéb módon történő hasznosítása és megterhelése egyetlen természetes, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére, illetve javára történik.

 

(5) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, előbérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére jogosult szervet az érintett vagyontárgy értéke szerint kell megállapítani. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, előbérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlása az Önkormányzat mindenkori költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére történhet.

 

8.§
Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása

 

(1) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek: az Önkormányzat intézményei, a Polgármesteri Hivatal továbbá az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság, illetve nonprofit társaság.

 

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat által ellátott közfeladatok sérelme nélkül – e rendelet, valamint az egyéb jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a rábízott vagyont köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és – a vagyon rendeltetésétől függően – hasznosítani, jogosult és köteles a rábízott vagyont rendeltetésszerűen használni.

 

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek közül az Önkormányzat intézményeit és a Polgármesteri Hivatalt jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes, azzal, hogy e szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

 

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv – ha jogszabály másként nem rendelkezik – gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot vagy nonprofit társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban vagy nonprofit társaságban.

 

(5) Az Önkormányzat intézménye által szerzett vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonába és az intézmény használatába kerül.

 

(6) Az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyont e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

 

9.§
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása

 

(1) Az önkormányzati ingatlan vagyon használatának joga – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában és a 14.§ (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak kivételével – ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen csak olyan társadalmi szervezetre, egyházra, alapítványra, közalapítványra, köztestületre, illetve közhasznú társaságra ruházható át, amely az Önkormányzat Ötv.-ben meghatározott kötelező vagy az Önkormányzat önként vállalt feladatának folyamatos ellátását vagy ilyen feladat ellátásában való folyamatos közreműködést az Önkormányzattal kötött szerződés alapján legalább 5 éven keresztül vállalja.

 

(2) Az önkormányzati ingatlan vagyon használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(3) Az önkormányzati ingó vagyon használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a polgármester dönt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.§
Az Önkormányzatot megillető követelésről történő lemondás

 

(1) Az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó, az Önkormányzatot megillető követelésről vagy követelés egy részéről történő lemondásról – amennyiben a lemondás nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását – minden esetben a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(2) Az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről – az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a Képviselő-testület dönt. A testület felhatalmazhatja a polgármestert a perbeli vagy peren kívüli egyezségek megkötésére, az ügy összes körülményeinek megvizsgálását követően. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(3) Az Önkormányzatot megillető követelésről lemondani akkor lehet, ha természetes személy esetén a tartozás összegének megfizetése a természetes személy és a vele együtt élő családtagjai illetve az általa kötelezően eltartandó személyek létfenntartását súlyosan veszélyeztetné. A súlyos veszélyeztetettség különösen akkor áll fenn, ha a természetes személy és a vele együtt élő családtagjai illetve az általa kötelezően eltartott személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét és a magánszemélynek vagyona nincs;

 

(4) A követelésről történő lemondásról szóló döntéshez be kell szerezni az (3) bekezdésben meghatározott tényeket alátámasztó adatokat és igazolásokat.

 

 

 

11.§
Vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának ingyenes megszerzése

 

(1) Bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről – a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a polgármester dönt, figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

 

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az önkormányzati intézmény részére felajánlott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról 100.000.- Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetében saját hatáskörében, 100.000.- Ft egyedi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetében a polgármester előzetes engedélyével dönt, figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira. Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról megkötött szerződés egy eredeti példányát az aláírástól számított 15 napon belül a polgármesternek megküldeni.

 

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának ingyenes megszerzése az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségen kívül bármilyen egyéb kötelezettséget keletkeztet az Önkormányzat számára, úgy a vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület döntéséhez 5 millió Ft értékhatár felett minősített többség szükséges.

 

 

12.§
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

 

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve bármely más módon történő hasznosítása – a 9.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel – a 20 millió Ft értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű vagyontárgy esetében – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. A versenytárgyalás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvános.

 

(2) A Képviselő-testület zártkörű versenytárgyalást írhat ki, ha a versenytárgyalás tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

 

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése – a 9.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel – a 100 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő, de a 10 millió Ft egyedi értékhatárt meghaladó vagyontárgy esetében – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – árverés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

 

(4) A versenytárgyalás és az árverés részletes eljárási rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

(5) A 100 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő, de a 10 millió Ft egyedi értékhatárt meghaladó önkormányzati vagyontárgy használatba vagy bérbeadására, illetve bármely más módon történő hasznosítására vonatkozó felhívást a Képviselő-testület a helyben szokásos módon teszi közzé.

 

 

13.§
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

 

(1) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon nem idegeníthető el.

 

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az Önkormányzat nevében a polgármester dönt.

 

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna, illetve egyéb hírközlő eszköz valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, illetve elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

 

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

 

(6) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonának használatára, hasznosítására irányuló koncessziós szerződés jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

 

 

14.§
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

 

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, közalapítványba, nonprofit társaságba, gazdasági társaságba történő beviteléről – a jogszabályokban foglalt korlátozások keretei között – a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak egyéb hasznosítása tekintetében – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a tulajdonosi jogokat

a/ egy évet meg nem haladó időtartamú hasznosítás esetén a polgármester,

b/ egy évet meghaladó időtartamú hasznosítás esetén a Képviselő-testület gyakorolja.

 

(3) Az önkormányzati intézmény vezetője – az intézmény alapfeladatának sérelme nélkül – írásbeli szerződés megkötésével jogosult az intézmény használatába adott ingó és ingatlan vagyon egy évet meg nem haladó időtartamú bérbeadására.

 

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője – az intézmény alapfeladatának sérelme nélkül –a Képviselő-testület előzetes engedélyével írásbeli szerződés megkötésével jogosult az intézmény használatába adott ingó és ingatlan vagyon egy évet meghaladó időtartamú bérbeadására. Ebben az esetben az intézményvezető köteles a szerződésben kikötni a bérleti díj éves felülvizsgálatának és évente - legalább/legfeljebb a következő év január 1. napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékben történő - emelésének lehetőségét.

 

(5) Az önkormányzati intézmény vezetője – az intézmény alapfeladatának sérelme nélkül – írásbeli szerződés megkötésével jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyon alkalmi jelleggel, vagy előre meghatározott időtartamú ingyenes használatba adására kizárólag olyan célra, amely az alapfeladata ellátásához, tevékenységi köréhez kapcsolódik, vagy ezeket elősegíti.

 

(6) Az önkormányzati intézmény vezetője – az intézmény alapfeladatának sérelme nélkül – írásbeli szerződés megkötésével jogosult az intézmény használatába adott ingó vagyon  alkalmi jelleggel, vagy előre meghatározott időtartamú ingyenes használatba adására kizárólag olyan célra, amely az alapfeladata ellátásához, tevékenységi köréhez kapcsolódik, vagy ezeket elősegíti.

 

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője a polgármester előzetes engedélyével jogosult dönteni az intézmény és valamely alapítvány vagy társadalmi szervezet között kötendő, az önkormányzati vagyont érintő olyan együttműködési megállapodás jóváhagyásáról, amely tartalmazza az alapítványnak, illetve a társadalmi szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

 

(8) Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a (3)-(7) bekezdések alapján megkötött szerződés, illetve megállapodás egy eredeti példányát az aláírástól számított 15 napon belül a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottságának megküldeni.

 

 

15.§
A forgalomképes önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

 

(1) A forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező ingatlan vagyontárgyak megszerzéséről és elidegenítéséről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges.

 

(2) A forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező ingó vagyontárgyak megszerzéséről és elidegenítéséről

a/   1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetén a polgármester,

b/ 1 millió Ft egyedi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetén a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges.

 

(3) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyontárgyak megterheléséről, közalapítványba, nonprofit társaságba, gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

 

(4) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon bérbe illetve használatba adásáról

a/ 1 millió Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy egy évet meg nem haladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adása esetén a polgármester,

b/ minden más esetben a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges.

 

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, tagsági jogot megtestesítő értékpapírok és kárpótlási jegyek eladásáról naptári évenként 1 millió Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladóan a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges.

 

(6) Az (1)-(4) bekezdésekben nem említett esetekben a forgalomképes vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

 

 

 

 

 

16.§. Gazdasági társaságok ügyei
A kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaságokra vonatkozó rendelkezések.

 

(1) Valamennyi, a községi önkormányzat által alapított gazdasági társaság köteles üzleti terv-koncepció, valamint üzleti terv készítésére.

 

(2) Az alapító képviselő-testülete az üzleti terv-koncepciót a költségvetési koncepció megtárgyalásakor, az üzleti tervet az éves költségvetés megtárgyalásakor tárgyalja meg.

 

(3) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői felelnek az üzleti terv-koncepció, valamint az üzleti terv tartalmáért és benyújtásáért, utóbbi esetben az alapító képviselő-testület munkatervéhez igazodóan.

 

(5) Az önkormányzati tulajdonú társaságok ügyvezetői kötelesek az alapító képviselő-testületének munkatervéhez igazodóan kellő időben benyújtani előterjesztéseiket, üzletpolitikai jelentéseiket, a Számviteli törvény szerinti beszámolójukat, valamint a nonprofit társaságok éves jelentéseiket.

 

(7) Az üzleti terv-koncepció, az üzleti terv, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak a társaság felügyelő bizottsága írásbeli jelentésének birtokában, azzal egyidejűleg nyújthatóak be az alapító képviselő-testületéhez megtárgyalásra.

 

(8) A (2) bekezdésben felsorolt dokumentumok tartalmának ellenőrzésében az Önkormányzat az alábbiak szerint működik közre:

 

- ellenőrzi az igényelt önkormányzati támogatás felhasználását,

 

- vizsgálja a javaslatok megalapozottságát az önkormányzat költségvetésének, illetve gazdálkodási feltételeinek tükrében.

 

(9) Az önkormányzati társaságok évközi beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik, melyet a Polgármesteri Hivatal felhívására kell teljesíteni.

 

(10) Amennyiben a Polgármesteri Hivatal részéről kifogás alá esik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság bármely, az alapító képviselő-testülete részére összeállított előterjesztése, úgy erről írásos jelentést készít a polgármester számára.

 

(11) A (4) bekezdésben foglalt esetben - amennyiben a gazdasági társaság ügyvezetője a kifogást nem tartja elfogadhatónak -, a polgármester egyetértésével a Polgármesteri Hivatal írásos véleményét az érintett előterjesztéshez kell csatolni.

 

(12) Az önkormányzati tulajdonú társaságokkal kötendő szerződések tervezetét előzetesen egyeztetni kell a társaságok ügyvezetőivel.

 

(13) A társaságok részéről az ügyvezető köteles az alapítóval kötendő szerződések tervezeteit a Felügyelő Bizottsággal véleményeztetni és a Felügyelő Bizottság határozatát az alapítóhoz benyújtani.

 

(14) A társaságok alapítóval kötendő szerződéseit a polgármester terjeszti az alapító képviselő-testülete elé, a szerződéseket előzetesen a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg.

 

 

A nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban való részvétel
szabályai

 

(15) Az önkormányzat, mint tag, vagy részvényes képviseletét a polgármester látja el.

 

(16) A képviselő-testület határozattal az önkormányzat, mint tag, vagy részvényes képviseletére az alpolgármesternek általános meghatalmazást adhat.

 

(17) A polgármester, illetve az alpolgármester esetenként meghatalmazottal láttathatja el képviseletét taggyűlésen, illetve közgyűlésen.

 

(18)Az alább felsorolt kérdésekben kizárólag a képviselő-testület véleményének ismeretében szavazhat az önkormányzat képviselője taggyűlésen:

 

- a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

 

- a törzstőke felemelése,

 

- a törzstőke leszállítása, kivéve ha erre azért kerül sor, mert törvény kötelezővé teszi,

 

- amennyiben az önkormányzat érintet a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növelésére, új kötelezettségek megállapítására, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbítására irányuló taggyűlési előterjesztések esetén.

 

(19) Az önkormányzat, mint részvényes képviseletét az önkormányzat képviselője a közgyűlésen a meghatalmazással látja el.

 

(20) Az önkormányzat tulajdonában lévő részvények értékesítéséről a képviselő-testület dönt a polgármester javaslata és a Pénzügyi Bizottság véleménye ismeretében.

 

 

Társaságalapítás, részvétel gazdasági társaság alapításában

 

(21) Gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaság alapításában történő részvételről a képviselő-testület a társasági szerződés, illetve az alapító okirat tervezetének ismeretében, annak elfogadásával hozza meg döntését.

 

(22) Ingatlan apport szolgáltatásáról a képviselő-testület a vagyon értékének ismeretében az érték elfogadásával egyidejűleg hozza meg döntését.

 

 

17. §. Az önkormányzati vagyon gyarapítása

 

(1) Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján, a képviselő-testület dönt.

 

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

 

(3) A településrendezési tervek alapján közérdekű célra szükséges ingatlanok megvásárlásáról, kisajátításáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében meghatározott keretek közt hozza meg döntését.

 

(4) Önkormányzati ingatlan-tulajdonszerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

 

(5) Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba vehet, erről a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága, valamint indokolt esetben a téma szerint érintett bizottsága javaslata lapján hoz döntést.

 

Záró rendelkezések

 

 

(1) E rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/1996. (III. 29.) sz. önkormányzati rendelet.

 

Dány, 2011. október 27.

 

 

 

Jánosik György                                     Gódor Lajosné
    jegyző                                               polgármester

 

 

 

A rendelet kihirdetve: 2011. október 28.

 

 

            Jánosik György
                  jegyző