Jelenlegi hely
Rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint a lakbértámogatásról
Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének
11/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat
tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint a lakbértámogatásról
Hatályos: 2019. 05. 01-től
Dány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Rendelet hatálya
1.§ A rendelet hatálya Dány Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
2.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadók.
Értelmező rendelkezések
3. §. E rendelet alkalmazásában:
1.) Szolgálati lakás: Dány Községi Önkormányzat által alapított és fenntartott, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a Dány községi Önkormányzat által működtetett intézménye(ek)ben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók részére fenntartott önkormányzati bérlakás.
2.) Rendőrségi szolgálati lakás: A Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság és Dány Község Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján a Gödöllői Rendőrkapitányság állományába tartozó és annak kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat ellátó személyek részére fenntartott önkormányzati bérlakás.
3.) Vendéglakás: Önkormányzat által szervezett programokra, ünnepségekre meghívott vendégek ( testvértelepülési delegációk) számára a képviselő-testület két lakást tart fenn.
4.) Szociális bérlakás: Az a lakás, amelynek lakbére úgy kerül megállapításra, hogy az fedezze az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának felújításának költségeit.
5.) Polgárőri Iroda: Dányi Polgárőr Egyesületnek ingyenesen átadott helyiség.
6.) Piaci alapon bérbe adott lakás: A szabadpiaci elvek és a nyereséges önkormányzati gazdálkodás szabályai szerint hasznosított olyan önkormányzati bérlakás, ahol a fizetendő lakbér teljes egészében fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit, és a lakbér ezen felül tartalmazza az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is. (Rákóczi utcai, Szőlő krt-i lakások)
7.) Család: A közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő hozzátartozók, illetve közeli hozzátartozók közössége.
8.) Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
9.) Hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
10,) Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
11.) Félszoba: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
12.) Szoba: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
13.) Vagyon: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
14.) Élettársak: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján
15.) Kereső tevékenység: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
16.) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján (továbbiakban: Szoc.tv.)
17.) Nem minősül jövedelemnek: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján
18.) Összkomfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
19.) Komfortos lakás: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái
4.§ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái:
- szolgálati lakás
- piaci alapon bérbeadott rendőrségi szolgálati lakás
- vendéglakás
- szociális bérlakás
- piaci alapon bérbe adott lakás
Dány község Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
5.§ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
/1/ A tulajdonosi hatáskör gyakorlásából a Képviselő-testület az alábbiakat adja át a polgármesternek:
- a lakásbérleti szerződés aláírása a bérbeadó részéről,
- a lakásba történő befogadás engedélyezését, a lakásbérlet megszüntetése, közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a megállapodás megkötése,
- lakáscsere esetén, az ahhoz történő hozzájárulás,
- lakásbérleti jog folytatásának elbírálása,
- albérletbeadáshoz történő hozzájárulás.
/2/ Az /1/ bekezdésben kapott felhatalmazást a rendeletben foglalt korlátozásokkal kell ellátni a hatáskör gyakorlónak.
6.§ A 5. § /1/ bekezdésében rögzített tulajdonosi-bérbeadói jogokat átadás alapján gyakorlók tevékenységükről a Képviselő-testületnek kötelesek a döntést követően beszámolni.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
I. FEJEZET
A lakásbérlet létrejötte
7.§ /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett, vagy újonnan épült lakásokat:
a.) alapellátási feladatokat szolgáló, közérdekű lakásigények kielégítésére
b.) és a nem szociális bérlakásra pályázók részére kell fordítani.
/2/ A Képviselő-testület jogosult arra, hogy egyedi elbírálás alapján szociálisnak minősítsen valamely lakásigényt.
8. § Megüresedett vagy újonnan épült lakás bérletére kérelmet nyújthat be minden magyar és az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi /hontalan/ állampolgár.
9. § Piaci alapú bérlakás iránt pályázatot nyújthat be, aki a kaució megfizetését vállalja.
10. § /1/ A kaució az önkormányzat bevételét képezi, mely a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén felhasználható:
- fennálló lakbérhátralék rendezésére,
- fennálló rezsiköltség-hátralék rendezésére
- a lakás megfelelő, rendeltetésszerű átadásához szükséges feltételek biztosítására, amennyiben a bérlő átadáskor ennek nem tesz eleget.
/2/ A kaució összege piaci alapú bérlakás esetén 400.000 Ft, egyéb lakás esetében nem kell kauciót fizetni. A kaució megfizetése az alábbiak szerint történik:
a) a kauciót a bérlő egy összegben fizeti meg a bérleti szerződés aláírásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat által megadott számlaszámra
b) amennyiben a bérlő az egyösszegű megfizetésre nem képes, és ezt a tényt a bérlakás iránti igényének benyújtásával egy időben jelzi, úgy a kaució megfizetésének módjáról és idejéről a képviselő-testület dönt.
/3/ A szerződéskötést követően befizetett kaució összege az önkormányzat számláján marad akkor is, ha az önkormányzat hibájából a szerződéskötés után a bérlő nem tudja elfoglalni az általa kibérelt lakást. Amennyiben valószínűsíthető, hogy előreláthatólag 30 napig nem lehet beköltözni a bérleménybe, úgy a kérelmező másik lakást választ, vagy a Polgármesteri Hivatal visszafizeti kérelmező észére a kaució összegét.
11. § A lakás megüresedése, új lakások létesítése esetén a Képviselő-testület dönt arról, hogy a lakás(ok) a 7.§ /1/ bekezdésében foglaltak figyelembevételével milyen feltétellel adhatók bérbe.
12. § /1/ A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait,
- a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos leírását és alapadatait,
- a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának (időtartamának) pontos megjelölését,
- a bérleti díj összegét, s megfizetésének módját, feltételeit
- a rezsiköltség megfizetésének módját, feltételeit
- a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,
- a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és következményeit,
- a bérlakás életvitelszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket,
- a jogviták eldöntésének lehetőségeit.
/2/ A bérleti szerződés közokiratba foglalva, közjegyző által jön létre. Amennyiben a szerződés létrejön és a bérlő beköltözés előtt nem vonja vissza kérelmét, úgy a közokiratba foglalás költségét (közjegyzői munkadíj) az önkormányzat, mint bérbeadó viseli.
Amennyiben a bérlő szerződéskötést követően beköltözés előtt önhibájából visszalép a szerződéstől, a közjegyzői díj 100 %-át köteles az önkormányzat számlájára befizetni.
Ha a kérelmező nem fizeti be a közjegyzői díjat, akkor azt fizetési meghagyás formájában visszaköveteli az önkormányzat.
/3/ A bérlő által kezdeményezett szerződésmódosítás esetén felmerülő közjegyzői díjat a bérlő köteles viselni.
13. § /1/ A rendeletben alkalmazott fűtés és melegvíz tarifák a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016. (XII. 29.) NFM rendelet figyelembe vételével kerülnek számlázásra
/2/ A fűtés és melegvíz költség kiszámításának módját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
/3/ A fűtés és a hőmennyiség számítása kéttarifás rendszerben történik: alapdíj (használati melegvíz, fűtés és gáztűzhelyátalány) és hődíj alapján kerül felszámításra.
/4/ A 2118 Dány, Rákóczi u. 31-33. 9. ajtószám alatti 37,55 m2 alapterületű, és a 2118 Dány, Rákóczi u. 31-33. 10. ajtószám alatti 56 m2 alapterületű lakásokban villanytűzhely van, így gáztűzhelyátalány nem kerül felszámításra.
14. § /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és annak átminősítését követően lehet bérbe adni.
Ilyen kivételes indok lehet az önkormányzat érdekeit szolgáló ellátás biztosítása.
/2/ Magánszemély részére az /1/ bekezdésben megfogalmazott engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha állami, önkormányzati, társadalmi szervezet, vagy gazdasági társulat a meghirdetett cél megvalósítására nem jelentkezik.
/3/ Bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és akkor használhatja más célra, ha az általa – lakásrészben – végzett tevékenység a lakosság alapellátásának kielégítését szolgálja.
/4/ A /3/ bekezdés alapján kiadott engedély nyomán a bérleti szerződést módosítani kell, vagy új szerződést kell kötni.
/5/ A lakásbérleti jog a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre, a közös helyiségekre terjed ki.
BÉRLŐK, BÉRLŐTÁRSAK
15. § Bérlőtársi jogviszony csak a Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott esetben létesíthető.
- A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással, bérleti joggal csak együttesen rendelkezhetnek, a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesen terhelik, illetve illetik őket.
- A házastársak, az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető. Ha a házastársak, az élettársak a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, a szerződésmódosítás hatályba lépésének időpontjától kezdve számítanak bérlőtársaknak.
- Az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben az élettársakkal közös kiskorú gyermekük is együtt lakik,és –a nem szociális alapon történő bérbeadást kivéve-az élettársak egyike sem rendelkezik a településen másik beköltözhető ingatlannal.
II. FEJEZET
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A lakás átadása
16. § /1/ A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.
/2/ A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó által meghatalmazott személy és a bérlő is aláír.
/3/ A jegyzőkönyv az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv-ben foglalt tartalmi követelmények értelemszerű érvényesítése mellett feltétlenül tartalmazza:
- a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
- a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
- közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
- a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
- az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.
/4/ A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.
/5/ A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
/6/ A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közüzemi szerződéseket (víz-, villany-, szemét-, gázszolgáltatásra) saját nevére megköti, és a szerződéseket bemutatja a bérbeadó képviselőjének. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, a bérleti szerződést a bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.
17. § A szerződés megszűnésekor készülő jegyzőkönyvre a 16.§ /1/, /3/ bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
18. § A törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:
- ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak bérbeszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet,
- a bérlő kötelessége:
- az épület folyosó, közös helyiségeknek tisztán tartása
- háztartási szemétszállítás költségeinek megfizetése,
- az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztántartása az időjárási viszonyoknak megfelelően.
- a lakbér határidőben történő megfizetése, a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra,
- több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,
- a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, a bérlő általi gondoskodás,
- átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség, amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap.
- a lakásban történő háziállat tartása.
19. § /1/ A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára.
/2/ A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
/3/ A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.
20. § /1/ A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása, stb.)
/2/ Bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
/3/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
/4/ Amennyiben az /2/ bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
21. § A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.
Jogcím nélküli lakáshasználó
22. § /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója a bérleti jogviszony megszűnésétől a lakás bérbeadó részére történő átadásáig használati díjat köteles fizetni az alábbiak szerint:
a) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 0-6 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.
b) A jogcím nélküli használat 7-11 hónapig a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.
c) A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszerese.
/2/ A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés végrehajtását a közjegyzőtől a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadónak.
/3/ A bérlő özvegye, kiskorú gyermeke a bérlő halála után – a lakás szociális jellegének megtartása mellett, kérelemre – legfeljebb fél évig használhatja a szolgálati lakást, a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában, abban életvitelszerűen lakott.
- a bérlő özvegye és kiskorú gyermeke az /3/ bekezdésben meghatározott időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
Befogadás lakásba
23.§ /1/ Az Ltv. 21.§ /2/ bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat tulajdonába lévő lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.
Az írásbeli hozzájárulás megadására a polgármester jogosult az alábbi szempontok figyelembe vételével:
- a kérelem írásban nyújtható be illetékmentesen
- a kérelemben szerepelni kell a befogadni kívánt személy személyi adatinak és a befogadás konkrét okának
- az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit.
/2/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz szintén a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A kérelemben a bérlőnek nyilatkozni kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.
24. § /1/ Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez a bérbeadói hozzájárulást a polgármester adja meg.
/2/ A hozzájárulást igénylő beadványhoz a tartási szerződés egy példányát kell csatolni.
/3/ Az eljárás során a 23.§./2/ bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy:
- környezettanulmány nélkül a hozzájárulást megadni nem lehet,
- az eltartó(k) és eltartott(ak) kötelesek jövedelemigazolást benyújtani, amely 1 hónapnál régebbi nem lehet.
/4/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén, vagy szolgálati lakásnál, vagy szociális bérlakásnál a lakásbérleti jogot érintő tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.
25. § A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
- eltartó 14. életévét nem töltötte be,
- az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
- az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkantnyugdíjas stb.)
- a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul
- a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik
- a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.
III. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNTETÉSE
Közös megegyezés
26. § /1/ Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.
/2/ A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.
27. § /1/ Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.
/2/ A megállapodás tartalmazza:
- felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
- a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
- a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
- a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.
28. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
29. § Közjegyző előtt aláírt lakásbérleti szerződést követően a bérlő által történő visszalépés esetén a bérlő köteles visszalépéséről írásban nyilatkozatot benyújtani a bérbeadónak. Ebben az esetben a bérbeadó részéről nem szükséges a megszűnés írásba foglalása.
30.§ A jegyző köteles nyilvántartást vezetni azokról az önkormányzati tulajdonú lakásokról, helyiségekről, melyek ideiglenes elhelyezési kötelezettség teljesítése céljára rendelkezésre állnak.
A felmondás
31. § /1/ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.
/2/ A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 31.§ /1/ bekezdésének e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
32. § /1/ Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
/2/ Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
/3/ Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
/4/ A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
/5/ A felmondás az /1/ és /2/ bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a /3/ és /4/ bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
33.§ /1/ A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.
Közérdekűnek minősül, ha a lakást a bérbeadó;
- át kívánja alakítani,
- meg kívánja szüntetni,
- le szándékozik bontani, vagy,
- szolgálati lakássá kívánja minősíteni.
/2/ A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan kitűnik a felmondás oka, az időpontja. Tartalmazza az írásbeli felmondás azt a javaslatot, hogy a bérbeadó:
- a bérlőnek felajánl-e, és hol található és milyen minőségű cserelakást , illetve,
- az új bérleti szerződés feltételeit.
34. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban indokolás nélkül is felmondhatja. Ebben az esetben a felmondási idő legalább három hónap.
A lakbérek mértéke, a külön szolgáltatások díja
35. § /1/ A Dány Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások bérleti díjai a következők:
Szolgálati lakás:
összkomfortos: 560 Ft/m²/hó
komfortos: 520 Ft/m²/hó
Piaci alapon bérbeadott rendőrségi szolgálati lakás:
összkomfortos: 830 Ft/m²/hó
Piaci alapon bérbe adott lakás
összkomfortos: 830 Ft/m²/hó
/2/ A bérleti szerződés értékkövető klauzulát tartalmaz, mely szerint évente a bérleti díj – a bérleti szerződés módosítása nélkül – a mindenkori inflációval emelkedik. A (3) bekezdés szerinti emelkedés mértékéről a bérbeadó a bérlőt minden év március 15-ig tájékoztatja levélben. Egyéb, soron kívüli emelés esetén is levélben történik a bérlő értesítése.
/3/ 10 %-os lakbérkedvezményben részesülnek a 41. § a)-d) pontjában felsoroltak.
Lakásbérleti szerződés írásba foglalása
36. § /1/ A határozatlan időre szóló bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglaltaknak, mely okirat elkészíttetésére és aláírására a polgármester jogosult.
/2/ Az a bérlő, aki nem vállalja a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés aláírását, nem vállalja a bérleti szerződés bérbeadó általi meghatározott feltételeket, azzal szemben a bérleti szerződés (használati szerződést) haladéktalanul - azonnali hatállyal - megszüntetésre kerül.
Bérlemények energetikai tanúsítványa
37. § A bérleti jogviszony tárgyát képező bérlemények energetikai tanúsítvánnyal rendelkeznek.
A lakások és helyiségek nyilvántartása
38. § /1/ A Dányi Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását végzi.
/2/ A nyilvántartás a helyi sajátosságoknak és követelményeknek, illetve technikai feltételeknek megfelelve az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a lakások és helyiségek pontos nyilvántartási és műszaki adatait valamint állapotukat,
b) a lakások és helyiségek pontos pénzügyi nyilvántartásbeli és a helyben szokásos forgalom-
hoz igazodó becsült forgalmi értékét,
c) a lakások és helyiségek bérlőinek adatait,
d) a lakásokra vonatkozó rendelkezési korlátozásokat, (pl. építési-, elidegení-
tési-, terhelési tilalom; elővételi jog; jelzálogjog, stb.).
/3/ A nyilvántartáshoz minden esetben csatolni kell a megkötött bérleti szerződés, illetve az azt módosító szerződés 1-1 példányát, továbbá a szerződés megszűnését alátámasztó írásos dokumentum egy példányát.
A lakásigény benyújtásának szabályai
39.§ /1/ Az önkormányzati bérlakások jegyzéke nyilvános adat.
/2/ A jegyzékben szereplő valamely lakás megüresedését követően, vagy már azt megelőzően - amennyiben a bérbeadó pontos információkkal rendelkezik a lakás bérbeadhatóságának várható időpontjáról - a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény nyilvános közzétételéről a jegyző gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján, valamint a honlapon.
/3/ A hirdetménynek minimálisan a következő információkat kell tartalmaznia:
- a bérlakás műszaki jellemzőit,
- a bérlakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,
- a fizetendő lakbér mértékét,
- a bérlakás megtekintésének lehetséges időpontjait,
- a megkötendő bérleti jogviszony időtartamát.
40. § /1/A megüresedett vagy újonnan épült önkormányzati lakás bérletére igényt nyújthatnak be a polgármesteri hivatalhoz a 8. §. és 9. §-ban meghatározottak.
/2/ Az igénybenyújtás illetéktől és eljárási díjtól mentes.
/3/ Igénybejelentés során a kérelmező az írásban benyújtott kérelme mellé csatolja havi jövedelméről szóló igazolást (több munkaviszonyban álló esetén a családtagok jövedelemigazolását), továbbá nyilatkozik, hogy rendelkezésére áll a kaució összege.
/4/ Az igénylők nyilvántartásba vétele nem jelenti a bérbeadói jogok gyakorlásának kötelezettségét, a lakásigény azonnali elbírálására.
/5/ Az igénylők nyilvántartásának módszerét, formáját a jegyző határozza meg.
/6/ A bérlő kijelölésről a képviselő-testület dönt.
Kedvezményezettek köre
41. § Szolgálati lakás közérdekből annak a 40. §-ban meghatározott feltételeknek eleget tevő személynek adható bérbe, aki:
a) az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett valamely költségvetési szervének dolgozója (függetlenül attól, hogy foglalkoztatására főszabályként a Köztisztviselők, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, vagy a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni) vagy
b) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szervezetnél áll munkaviszonyban, vagy munka
végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy
c) a Gödöllői Rendőrkapitányság kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat lát
el a községben, vagy
d) a helyi közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális feladatok ellátásban vesz részt, vagy
e) a képviselő-testület határozatba foglalt álláspontja alapján a helyi társadalom fejlődését szolgáló jelentős közérdekű tevékenységet lát el a településen.
42. § A 41. §-ban felsorolt esetekben bérleti szerződés a szerződéskötés alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony, illetve közérdekű tevékenység megszűnésének napján szűnik meg.
43. § A foglalkoztatási jogviszony, illetve a közérdekű tevékenység megszűnését megelőzően is megszűnik a szolgálati lakás bérlőjének bérleti szerződése, ha a bérlő, illetve annak házastársa, élettársa olyan helyi lakásban szerez részbeni vagy teljes tulajdonjogot, amely műszaki állapota és jogi helyzete alapján alkalmas a bérlő és a vele együtt élő személyek beköltözésére. A bérleti szerződés ilyen esetben a tulajdonjog bejegyzésének napján szűnik meg.
44. § A szolgálati lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
45. § A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.
Piaci alapon bérbe adott lakás
46. § A képviselő-testület a piaci alapon meghatározott lakbérű lakások esetében olyan lakbért állapít meg, amely fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségét, és ezen felül tartalmazza a képviselő-testület által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.
47. § A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetében a lakbér mértéke a bérlakás felépülését követő első évben nem lehet kevesebb, mint az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.
48. § Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-át, a 2 % fölötti lakbérbevétel hányad kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására, felújítására fordítható, míg a 2 % alatti lakbérbevétel hányad kizárólag a kalkuláció alapjául szolgáló bérlakás működtetésére, karbantartására, valamint felújítására használható fel, hivatkozva az Lt. 34. § (5) bekezdésére, mely szerint a lakbérek megállapításánál az önkormányzat nyereséget képez.
49. § A lakásigények elbírálásakor a képviselő-testület előnyben részesíti:
a) mindenekelőtt a fiatal házaspárokat, különösen, ha már gyermeket is nevelnek
b) azt a nagykorú személyt, aki a kérelem benyújtásakor a falu közigazgatási területén lakó-
hellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és legalább két éve életvitelszerűen ott is
lakik.
c) aki vállalja az önkormányzat által kért, a lakásbérleti szerződésből fakadó bérlői kötelezett-
ségek biztosítására szolgáló kaució megfizetését.
A lakásfenntartási támogatás szabályai
50. § A lakásfenntartási támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a szociális bizottság hatáskörébe tartozik.
51. §. Önkormányzati lakásban ( kivéve a piaci alapú bérlakást) lakó bérlő a Szoc. tv 45. § (1) bekezdés a) pontja valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján lakásfenntartási támogatásra lehet jogosult.
52. § A megállapított lakásfenntartási támogatás beszámításra kerül a fizetendő lakbér összegébe, így a bérlő a lakásfenntartási támogatás összegével csökkentett lakbért köteles megfizetni a bérbeadó részére.
53. § /1/ A lakásfenntartási támogatás a bérlőt mindaddig megilleti míg a bérleti jogviszonya fennáll és a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó feltételeknek megfelel.
/2/ Amennyiben a család jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás miatt a bérlő már nem jogosult a lakásfenntartási támogatásra, a bérlő köteles a változást követő 7 naptári napon belül írásban értesíteni a bérbeadót a jövedelmi helyzetében bekövetkezett változásról.
/3/ A lakásfenntartási támogatásra jogosító feltételek meglétét a szociális bizottság hivatalból felülvizsgálja.
/4/ Ha a bizottsági felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, a bérlő köteles 30 napon belül egy összegben visszafizetni a bérbeadó számára a jogosulatlanul igénybe vett lakásfenntartási támogatást.
54. § A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére a bérlő a két hónapon túli közüzemi vagy lakbérhátralékát nem rendezi.
Adatvédelmi rendelkezések
55. § /1/ A bérbeadó képviselői kötelesek az önkormányzati lakások bérbeadása során tudomásukra jutott személyi adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelni.
/2/ Az önkormányzati bérlakások bérletével kapcsolatos - az érintett állampolgárokra vonatkozó - adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése érdekében felhasználhatók.
/3/ A statisztikai adatszolgáltatás során a lakások bérletére vonatkozó adatok csak személyazonosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra.
Záró rendelkezések
56. §. /1/ Ezen rendelet 2019. május 1-ével lép hatályba.
/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről, valamint a lakbértámogatásról szóló többször módosított 28/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
/3/ A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatba lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Gódor Lajosné Pervainé Hangodi Ágnes
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
2019. április 29.
Pervainé Hangodi Ágnes jegyző
1. sz. melléklet
a 11/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Alapdíj (fix költségek):
A használati melegvíz (Hmv) szolgáltatás alapdíja: 1500 Ft/lakás/hó
A fűtés alapdíja: 20 Ft/lm3
Gáztűzhely átalányköltsége: 450 MJ/hó
2. Hődíj (Hd):
a) 1-1 háztömbre (külön Rákóczi utca, külön Szőlő krt.) vonatkozóan:
Hd: a gázszolgáltató által leszámlázott gázmennyiség hőértéke (Tgh), illetve az alapdíjak összegéből számolt hőértékének (Summa ad) a különbsége
Képlet:
Hd = Tgh – Summa ad
b) 1-1 lakásra vonatkozóan:
Képlet:
Hd = 1 lakás hőmennyisége arányosítva a fogyasztásmérőkön leolvasott összeggel